Nelson, Tasmán Nemzeti park

2017. december 01. 20:04 - kiskosztüm

Ég, föld, tűz és víz, víz, víz

Rövid autózással, Nelson városától néhány kilométerre, számos hajtűkanyarral, eljutunk a Ábel Tasmán Nemzeti Park bejáratához. Az öbölben rengeteg (legalább 30) túrista, busz, hajó. Továbbhajrunk a következő, majd a még következő...és így tovább...öbölig. Az út a magas hegyekben tekereg, mereven előre nézek, hogy a reggelimet visszatartsam. Lehet(ne) a hegyekben is, vagy a visszavonuló vizek különös füves területén túrázni, de mi a Tasmán tengert választjuk. Van ennél csodálatosabb? Zöldes, türkiszes, kékes és végtelen.

Kajakozunk. A sok öbölben sok kölcsönző. A mi kölcsönzőinket két lány üzemelteti (A park alkalmazottai; jókedvű, főként fiatalok, szörfözésre, merülésre, evezésre készítenek fel, hajót visznek, vagy kiszolgálnak)

A mi kajakunk a narancssárga. Miután belebújunk a gumiszoknyánkba (kár, hogy erről nincsenek fotók), aminek a peremét aztán (nehezen,) ráfeszítjük az ülésünk peremére, hogy jól zárjon és ne engedje be a vizet. Az öbölben csendes, tükörsíma felület, könnyű evezni. Ez csak álca. Kijutva az öbölből, hatalmas hullámok. A gyakorlatlan kajakosnak komoly kihívás a hullámzó tenger. A parthoz közel, vagy távolabb menjek, hol kisebb a hullámverés? A hullámokkal szemben? Erősebben evezzünk, vagy engedjünk a hullámok ritmusának? Persze, összmunka kéne. Hinni kéne abban, hogy a másik tudja...Jó kis csoportréning. A felborulás hogyanja izgat a leginkább. Mi lesz a felszenvedett gumiszoknyával...hogyan tudom majd leválasztani magam a kajakról? És ha... nem tudom, akkor?

Másfél órás küzdelem után újra visszamentünk a csendes kis öblünkbe és leheverésztünk a parton. Ki hinné, hogy több órát el lehet tölteni a homokban, napon fekve, bámulva a kék eget és a morajló tengert. Nincs is ennél jobb dolog! A félsziget többi részét, a vízből kiálló sziklaformációkat, a hajóról néztük meg. Ezt már nem mi vezettük.

Az esti Nelson naplementéje (ezt kaptuk a vacsorához, a tengerben, cölöpökön álló, átalakított hajóházban) annyira édeskés volt...tiszta giccs!