Az első napunk Aucklandben a magasságokról szólt. Gábor, Ági már várt az ideiglenes otthonunkban, az alábbi kép érzékelteti a kikötőre néző kilátást a 23. emeletről. Gyönyörű napsütésben kezdjük a napot, vacsorázni a város legmagasabb tornyában fogunk. (Foglalni kell előre asztalt) A város közepén van, a gyerekek pörgetyűjére hasonlító torony, amelynek ötvenhányadik emeletén az étterem. Mialatt elfogyasztod a vacsorádat, egy óra alatt körbeforog. Ha van időd, nemcsak a tányérod tartalmára fókuszálni (erről gondoskodik a séf), láthatod a háttérben változó város képét.(ebből a végtelenített paronámából egy kockányi illusztráció a fenti kép. Továbbá, vannak rések itt-ott a lábad alatt, a liftakna felett, (hogy az élvezet teljesebb legyen le-felszáguldás közben is), és mindez az érzékeid legteljesebb megdolgozására. Ha valakinek ez nem lenne elég, ugorhat, vagy körsétát is tehet bíztosítókötéllel.

Nappalinkból a belvárosi építkezésekre és a kikötőre látunk. Mindenütt építkeznek.